Legújabb híreink

Igyekszünk a legfrisebb híreket megosztani napelemekről, megújuló energiaforrásokról, illetve a hozzájuk kapcsolódó finanszírozás lehetőségekről

Elillan a meleg? Itt az ideje nyílászárót cserélni!

Létrehozva: 2020. június 7.

Abban, hogy egy épület rossz energiahatékonysági adottságokkal rendelkezik a szigetelés nélküli falak, födémek mellett az elavult nyílászárók szerepe is jelentős. A régi, nem hőszigetelt ablakok házunk legköltségesebb részei lehetnek,  mivel hideg időben jelentős a hőveszteség, meleg időben pedig nem kívánt hőnyereség folyhat át rajtuk. Az egyrétegű ablaküveg az egyik legmeghatározóbb tényező, ha az energiahatékonyságot vizsgáljuk.

Rossz nyílászárók okozta problémák:

  • családi ház esetén a teljes hőveszteség 25-35%-át okozza;
  • ez a hőveszteség sorházaknál a 75-80%-ot is elérheti;
  • a hőveszteség miatti magas fűtésszámla;
  • utcai por bejutása;
  • utcai forgalom, környezet zaja bejut az otthonunkba;
  • az ingatlan forgalmi értéke alacsonyabb az azonos típusú, de hőszigetelt nyílászáróval rendelkező ingatlanokhoz képest;
  • otthonunk élvezeti értéke a hűvös, a huzat, a zaj, a por miatt nem megfelelő.

Hőveszteség módja a nyílászárókon keresztül

  • Szivárgás: a levegő ki-, és beszivárog a nyílászárók résein keresztül.
  • Vezetés: a hő áthalad az üvegen, tehát lehűti vagy felmelegíti azt.
  • Sugárzás: a hőenergia a meleg tárgy felől áramlik, bármilyen közelében lévő hűvösebb tárgy felé, amíg a hőmérsékletük azonos nem lesz, ez akár 65 százalékos hőveszteséget is okozhat.
  • Konvekciós hőveszteség: egy régi, egyrétegű nem szigetelt, jeges ablaküveg belső felületéről a hideg levegő a padló felé áramlik, ezzel még több hideg levegőt szívva be az ablak felől, ez a mozgás végül az egész helyiségben hőmérséklet-csökkenést okoz.

Mi is az a hőveszteség?

Amikor két különböző hőmérsékletű felület vagy közeg találkozik, akkor kölcsönösen hatással lesznek egymásra addig, amíg a különbség ki nem egyenlítődik. (Ezért tesszük a hűtőbe a hűtendő élelmiszert.) Ablakok hővesztesége esetén a két különböző hőmérsékletű közeg egy átlagos téli napon igen nagy. A fizika törvényei értelmében a magasabb hőmérsékletű közeg kezd el áramlani az alacsonyabb hőmérsékletű felé, tehát a rosszul záródó ablakokon kimegy a lakás melege.

Honnan tudom, hogy az ablakom mennyire jól szigetel?

Nyílászárók esetén hőveszteséget a hőátbocsátási tényező, azaz az „U-érték” adja meg (korábban „k-érték” volt). Az U értékkel számszerűen tudjuk jellemezni egy adott nyílászáró hőátbocsátási tulajdonságait. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb egy ablak hőátbocsátási tényezője.

  • átlagosan 10 négyzetméternyi ablakfelület van egy házban;
  • egy téli napon a hőmérséklet különbség az utca és a lakás között kb. 25°C;
  • egy modern új nyílászáró hőátbocsátási tényezője átlagosan U=1,3 W/m2*K;
  • egy régi, fatokos, kettős üvegezésű ablak hőátbocsátási tényezője akár U=4,2 W/m2*K is lehet;
  • ez azt jelenti, hogy ablakaink állapotától függően, akár 3-5-szörös különbség is lehetséges a hőveszteségben, ha rossz az ablakok „U” értéke;
  • ez a rossz U szám végül a fűtésszámlán fog megmutatkozni.

Ha azt szeretnénk, hogy otthonunk rezsije optimális legyen, nem elég a falakat szigetelni vagy új radiátort, kazánt beszerelni!

Szükség van egy komplex energetikai felmérésre, ami alapján a szakemberek meg tudják tervezni ingatlanunkhoz a legmegfelelőbb energiahatékonysági rendszert!

 

Siessen, használja ki a lehetőséget!
Takarítson meg pénzt!